A török vezetőnek van egy befejezetlen ügye Szíriában

"E cikk egy változata először a CNN Meanwhile in the Middle East hírlevelében jelent meg, amely hetente háromszor betekintést nyújt a régió legnagyobb történéseibe. Iratkozzon fel itt." Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek (CNN)Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb katonai behatolást akar indítani Északkelet-Szíriában.

A majdnem két hónapja ígért, de elemzők szerint valószínűleg Moszkva zöld lámpájára váró hadművelet kérdéseket vet fel Törökország végső szíriai terveivel kapcsolatban. Erdogan azt mondja, hogy 2016 óta a negyedik hadműveletet akarja elindítani az ország északi részén, egy olyan övezetet célozva meg, amely a két kulcsfontosságú várost, Manbidzs és Tel Rifaatot foglalja magában.

Az elnök szerint a cél az, hogy megszabadítsák a területet a Törökország által terrorista szervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges harcosoktól. "Új szakaszába lépünk elszántságunknak, hogy 30 kilométer mélységű biztonságos övezetet alakítsunk ki déli határunk mentén" - mondta Erdogan júniusban kormányzó AK pártjának törvényhozóinak. "Meg fogjuk tisztítani Tal Rifaatot és Manbijt a terroristáktól, és lépésről lépésre ugyanezt fogjuk tenni más régiókkal is".

Miután a múlt héten Erdogan, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ebrahim Raisi iráni elnök teheráni háromoldalú találkozója nem hozott nyilvánvaló fejleményeket, úgy tűnik, Törökország továbbra is tárgyal Moszkvával, Putyin áldását remélve arra, hogy több bakancsot vezényeljen a terepre. A Kreml eddig ellenezte a műveletet, mondván, hogy az nem járulna hozzá Szíria stabilitásához és biztonságához.

Egy újabb kísérlet a jövő hónapban várható az orosz Fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban, ahol az Interfax orosz független hírügynökség jelentése szerint Putyin és Erdogan találkozik.

"Erdogan azt mondja, hogy szeretne [újabb határokon átnyúló [műveletet] indítani Szíriában, és egyértelmű, hogy ezt még a török választások előtt szeretné megtenni" - mondta Asli Aydintasbas, az Európai Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.

"De ahogy a korábbi határon átnyúló betöréseknél, Törökországnak ehhez is valóban zöld utat kell kapnia Putyintól" - mondta Aydintasbas a CNN-nek.

Erdogan májusi bejelentése a Nyugattal folytatott tárgyalások közepette történt Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról, két olyan északi országról, amelyeket Törökország azzal vádolt, hogy a PKK-val kapcsolatban álló személyeket rejtegetnek.

Bár Törökország júniusban elvetette a skandináv államok tagságával szembeni ellenvetéseit, nemrégiben megújította fenyegetéseit, és arra figyelmeztetett, hogy bármikor megvétózhatja a csatlakozásukat, ha nem tartják be a PKK és a vele kapcsolatban álló szervezetek támogatását megszüntető megállapodásokat.

A PKK ma is Törökország legfőbb gondja Szíriában, és a fő oka annak, hogy továbbra is katonailag behatol a levantei állam területére.

A Törökország, az Egyesült Államok és az EU által terroristáknak minősített PKK a határ mindkét oldalán régóta tartó konfliktusba keveredett Törökországgal. A kurd harcosokkal évtizedek óta tartó feszültségben Törökország már háromszor indított katonai műveletet a PKK ellen Szíria északi részén, legutóbb 2019-ben.

A cél mindig ugyanaz volt: egy 30 kilométer mély, PKK-mentes "biztonságos övezet" létrehozása Szíriában, amely lehetővé tenné a Törökországban tartózkodó több mint kétmillió szíriai menekült hazatérését.

Törökország szerint a biztonságos zónára vonatkozó nagy terve még nem teljes, és aggódik a korábbi műveleteik után maradt "terrorizmus folyosó" miatt - mondta Sinan Ulgen volt török diplomata, az isztambuli székhelyű EDAM agytröszt elnöke. A célba vett Manbij és Tel Rifaat városok elemzők szerint technikailag a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellenőrzése alatt állnak.

Az SDF-et Washington támogatja. De gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják, amelyeket Törökország a PKK egyik szárnyának tekint.

"Ankara nem lát különbséget az SDF és a PKK között" - mondta Ulgen. Washington már figyelmeztette Törökországot egy újabb betöréstől, Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy "bármilyen észak-szíriai eszkalációt elleneznénk".

Elemzők szerint Erdogan igenis figyelembe veszi az amerikai álláspontot, és a Biden-kormányzat megtorlásként anyagi lépéseket tehet Törökországgal szemben.

"Az amerikai kritika számít -- különösen azért, mert átterjedhet más kérdésekre, például az F-16-osok kongresszusi jóváhagyására" - mondta Aydintasbas.

Ankara októberben kérte, hogy 40 Lockheed Martin Corp. gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépet, valamint más katonai felszereléseket vásároljon az Egyesült Államoktól. Az üzlet az amerikai kongresszus jóváhagyására vár, amely továbbra is elkeseredett amiatt, hogy Törökország korábban orosz rakétarendszereket vásárolt - ez a lépés amerikai szankciókat váltott ki.

Az Ankara legújabb érdekeltségi területének bonyolult ellenőrzési hálója aláhúzza azt a sok megállapodást, amelyet a világhatalmak között kell rendezni, mielőtt Törökország több tankot gördít a földre. Erdogan a múltban Moszkvától kért engedélyt arra, hogy beléphessen Szíriába. Oroszország lényegében ellenőrzi a szíriai légteret, és ha akarja, sokkal költségesebbé tehet egy török betörést, mondják elemzők.

Bizonyos mértékig egy iráni zöld lámpa a török hadműveletnek Erdogan számára is csökkentené a kockázatokat. Irán azonban eddig ellenezte a tervet, mondván, hogy az mind Törökország, mind Szíria számára hátrányos lenne. "Megemelhetik egy ilyen művelet költségeit" - mondta Rich Outzen, a washingtoni Atlantic Council vezető munkatársa, egykori amerikai katonatiszt és külügyminisztériumi tisztviselő.

De a játéktér ma más. Oroszországot erősen lefoglalja az ukrajnai véres háború, Törökország pedig kulcsfontosságú közvetítő szerepet tölt be a konfliktusban.

Az egy év múlva esedékes török elnökválasztás miatt egyesek szerint Erdogan veszít népszerűségéből, miközben az infláció az egekbe szökik és a gazdaság túlhevül.

"Választási szempontból a nacionalista és más választói csoportok nyerhetnek, akik azt szeretnék, hogy a menekültek visszatérjenek Szíriába, a PKK-t megkárosítsák, és a szíriai amerikai projektet aláássák" - mondta Outzen. Aydintasbas szerint azonban a politikai haszon minimális lehet, mivel a legtöbb török most az ország gazdasági problémáira összpontosít.

"Ez néhány ponttal növelheti Erdogan tekintélyét, de ez valószínűleg csak átmeneti lesz" - mondta. "A magas infláció mellett ez nem fogja megpecsételni a választásokon Erdogant". Bár elemzők úgy látják, hogy a bevonulásra vagy előbb, vagy utóbb sor kerül, szkeptikusak Erdogan északkelet-szíriai céljainak gyakorlati megvalósíthatóságát illetően.

"Nincs egyértelmű kivonulási stratégia" - mondta Ulgen, hozzátéve, hogy szerinte a behatolás küszöbön áll, mivel jelenleg egyetlen fél sem tudja garantálni Törökország követeléseit a PKK-mentes határzónára vonatkozóan. "Hosszú távon a szíriai kormánynak kell ezt megtennie" - mondta. "De még nem tartunk ott."