, 2021/9/3
Egy kelet-kínai kisvárosban felnövő középiskolásként Li Xiaoming arról álmodott, hogy nagyvárosba költözik, ahol jobb életet élhet. Most 24 éves, Li csak pihenni szeretne.
Országszerte a Lihez hasonló fiatalok - aki azért kérte, hogy ezen az álnéven hivatkozzunk rá, mert fél a nézeteinek karrierbeli és politikai következményeitől - belefáradtak a főiskoláért és a munkahelyekért folyó ádáz versenybe, és a könyörtelen patkányfutásba, ha egyszer felvették őket. Most egy új filozófiát fogadnak el, amelyet "tang ping"-nek, azaz "lapos fekvés"-nek neveznek.
A kifejezés nyilvánvalóan a Baidu kínai keresőóriás által működtetett online fórumon idén év elején megjelent bejegyzésre vezethető vissza. A mára már törölt bejegyzés szerzője azt javasolta, hogy ahelyett, hogy az emberek egész életükben egy lakást és hagyományos családi értékeket hajszolnának, egyszerű életet kellene élniük.
Más szóval, csak "feküdjenek laposan".
A "lapos fekvésről" szóló beszéd gyorsan terjedt Kínában, mivel a fiatalok a legvonzóbb munkahelyekért folyó intenzív versengéssel küzdenek, különösen a technológiai és más fehérgalléros területeken. Miközben az ország keményen fellép a magánvállalkozásokkal szemben, a közvélemény óvatossá vált a sokak szerint kimerítő munkakultúrával szemben. Számos technológiai cégnél és startupnál mindennapos, hogy az emberek a szokásos heti munkaidő közel kétszeresét - vagy még annál is többet - dolgozzanak.
A "lapos fekvés" iránti érdeklődés a közösségi médiában robbanásszerűen megnőtt, és felkeltette a cenzorok érdeklődését, akik egyes esetekben korlátozták a kifejezés használatát. Több állami médium is visszaszorította a beszélgetést, azt sugallva, hogy a fiataloknak inkább arra kellene törekedniük, hogy keményen dolgozzanak.
Ez a fajta jelenség azonban nem korlátozódik Kínára. Kelet-Ázsia-szerte a fiatalok azt mondják, hogy kimerültek abban, hogy keményen kell dolgozniuk látszólag kevés jutalomért.
Dél-Koreában a fiatalok lemondanak a házasságról és a lakástulajdonról. Japánban annyira pesszimisták az ország jövőjét illetően, hogy lemondanak az anyagi javakról.
"A fiatalok nagyon kiégtek" - mondta Lim Woon-taek, a dél-koreai Keimyung Egyetem szociológiaprofesszora. "Nem tudják, miért kell olyan keményen dolgozniuk."
Ahogy egyre több fiatal frusztrálódik a könyörtelen nyomás miatt, azt mondják, hogy le akarnak - és egyes esetekben le is mondanak - a hagyományos rítusokról, például a házasságkötésről vagy a gyermekvállalásról.
Egyetemi diplomások tolonganak az állásbörzén a Shenzhen Convention and Exhibition Centerben a kínai Kuangdong tartománybeli Sencsenben 2020. október 10-én.
Ahol a fiatalok csak feküdni akarnak. Li a középiskolában minden napját tanulással töltötte. A főiskolai felvételi vizsgán elért eredményével a legjobb 0,37%-ba került Shandong tartomány összes végzős középiskolása között. Mesterképzésre készül Kína három legjobb jogi egyetemének egyikén, és azt remélte, hogy egy tekintélyes pekingi székhelyű nemzetközi jogi cégnél kaphat állást.
Amikor azonban márciusban diplomás állásokra és gyakornoki helyekre jelentkezett, több mint 20 kínai nemzetközi jogi cégtől kapott elutasítást. Ehelyett beérte egy hazai ügyvédi iroda gyakornoki állásával. "A verseny köztem és a többi gyakornok között nagyon erős volt" - mondta Li. "Amikor látom azokat a diákokat, akik még mindig a rangos nemzetközi ügyvédi irodákhoz próbálnak eljutni, kimerültnek érzem magam, és nem vagyok hajlandó tovább küzdeni velük"."
A "tang ping" életstílus kezdett visszhangra találni benne, mondta. Li belefáradt abba, hogy a csúcsra próbáljon feljutni, ezért úgy döntött, hogy "laposra fekszik", és a minimálisat teszi a szakmai gyakorlatán. "Sokan, akik jobbak voltak nálam, keményebben dolgoztak, mint én, ezért szorongtam" - mondta. "'Tang ping' az ... a status quo-val való megküzdés, nem ambiciózusnak lenni, nem dolgozni olyan keményen".
A kifejezés támogatói olyan filozófiát is kialakítottak, amely túlmutat az eredeti Baidu-poszton. A Douban közösségi platform egyik csoportjában valaki egy kiáltványt tett közzé, amelyben leírta a "tang ping" életmód jellemzőit."Nem fogok megházasodni, házat venni vagy gyereket vállalni, nem veszek táskát és nem hordok órát" - állt a "lapos fekvés manifesztumában". "Lazítani fogok a munkában ... Tompa karddal bojkottálom a fogyasztást".
Ezt a csoportot végül idén tavasszal betiltották, miután több ezer résztvevőt vonzott. A kifejezéshez tartozó hashtaget a Weibón, a Twitter kínai változatán, a Twitteren is cenzúrázták.A kínai fiatalokra nagy nyomás nehezedik. A kínai oktatási minisztérium adatai szerint idén rekordszámú, 9,09 millió diák végzett egyetemet vagy főiskolát.
Tízezer végzős vesz részt az ünnepségen a Közép-Kínai Normál Egyetemen 2021. június 13-án a kínai Wuhanban.
Sok munkavállaló még az állás megtalálása után is panaszkodott a feszített munkarendre, különösen a nagy technológiai cégeknél. A "996" néven ismert kultúra a heti hat nap reggel 9-től este 9-ig tartó munkára utal. A túlzott munkakultúrát csütörtökön Kína legfelsőbb bírósága is elítélte. A bíróság több iparágban működő vállalatot is megszólaltatott, amelyek szerinte megsértették a munkaügyi szabályokat, köztük egy meg nem nevezett futárcéget, amely 996 órás munkavégzésre utasította a dolgozókat.
Terence Chong, a Hongkongi Kínai Egyetem közgazdászprofesszora szerint sok fiatal dolgozik ilyen cégeknél. "Ha nem látnak reményt, akkor "tang pingelni" akarnak." Terence Chong, a Hongkongi Kínai Egyetem közgazdászprofesszorának docense. "Versenyeznek egymással" - mondta. Tehát még ha nem is akar mindenki ilyen órákat dolgozni, kényszert érezhetnek rá, hogy lépést tartsanak.
Ezek a stresszhatások nem korlátozódnak a technológiai szektorra. Tony Tang - egy 36 éves egyetemi tanár Guangdongban - azt mondta, hogy fáradt a napi 12 órás, heti hétnapos munkától. "Azt hiszem, túlságosan túlhajszolt vagyok" - mondta Tang, aki kérte, hogy Tony Tang álnéven említsék, mert félt, hogy nézetei miatt következményekkel kell számolnia. "Csak úgy tekintenek a kemény munkára, mint a kínai emberek egyik fajtájára".
A lakhatási költségek emelkedése tovább növeli a nyomást. Négyzetméterben mérve a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint a pekingi lakóépületekben található lakások átlagos költsége több mint kétszeresére nőtt a 2019-ig tartó hat év alatt. Ugyanebben az időszakban a városban az átlagos éves rendelkezésre álló jövedelem 66%-kal nőtt.
"Nem számít, mennyire keményen dolgoznak, nagyon nehéz [egy] házat vásárolni" - mondta Chong a CUHK-tól. "Egy olyan társadalomban, [ahol] látod, hogy van némi remény, ha keményen dolgozol, akkor ... vehetsz [egy] házat és így tovább, akkor keményen dolgozhatsz. De a helyzet az, hogy ha nem látsz reményt, akkor 'tang ping' akarsz lenni."