, 2022/7/26
Mi számít háborús bűntettnek, és lehet-e Putyint felelősségre vonni Ukrajna miatt? Egy ukrajnai bíróság életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki egy orosz tankparancsnokra, aki megölt egy civilt, a konfliktus kezdete óta első háborús bűnökkel kapcsolatos perben.
Ukrajna azt állítja, hogy több mint 21 000 lehetséges háborús bűncselekményt azonosított, A Nemzetközi Büntetőbíróság egy nyomozócsoportot és törvényszéki szakértőket is küldött az országba - de az orosz kormány tagadja, hogy civileket célzott volna meg.
Mi a háborús bűncselekmény?
Talán nem úgy tűnik, de "még a háborúnak is vannak szabályai", ahogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága fogalmaz. Ezeket a genfi egyezmények és egy sor más nemzetközi törvény és megállapodás tartalmazza. A civileket nem lehet szándékosan megtámadni - ahogy a túlélésükhöz létfontosságú infrastruktúrát sem. Egyes fegyverek - mint például a gyalogsági aknák, a vegyi vagy biológiai fegyverek - tiltottak, mivel válogatás nélkül vagy szörnyű szenvedést okoznak.
A betegeket és sebesülteket el kell látni - beleértve a sebesült katonákat is, akiket hadifogolyként jogok illetnek meg. Az olyan súlyos bűncselekményeket, mint a gyilkosság, a nemi erőszak vagy egy csoport tömeges üldözése "emberiség elleni bűncselekményeknek" vagy bizonyos körülmények között "népirtásnak" nevezik.
Mit csinált az orosz katona?
A 21 éves orosz tankparancsnok, Vadim Shishimarin beismerte, hogy néhány nappal az invázió kezdete után fejbe lőtte a 62 éves Oleksandr Shelipovot.
Vadim Sishimarin, orosz katona, akit háborús bűnökkel vádolnak Ukrajnában.Kép forrása: Reuters.
Vadim Sishimarin az első orosz katona, akit háborús bűnökkel vádolnak. Sishimarin elítélése során a bíró azt mondta, hogy "a béke, a biztonság, az emberiség és a nemzetközi jogrend elleni bűncselekményt" követett el, és csak az életfogytiglani börtönbüntetés a megfelelő.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az orosz katonát ukrajnai háborús bűntett miatt.
Milyen háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádak merültek még fel Ukrajnában?
Az ukrán főügyész, Iryna Venediktova elmondta, hogy hivatala 80 büntetőeljárást indított orosz katonák ellen, többek között civilek megölése, nemi erőszak, polgári infrastruktúra bombázása és fosztogatás miatt - és 600 gyanúsítottat azonosított. Hozzátette, hogy naponta 200-300 háborús bűncselekményről kap bejelentést.
Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök egyaránt azzal vádolta Oroszországot, hogy háborús bűnöket követ el Ukrajnában.
A nyomozók és az újságírók Kijev külvárosában, Bucha városában és más közeli területeken civilek szándékos megölésére utaló bizonyítékokat találtak. Az ukrán erők azt mondták, hogy tömegsírokat találtak, és bizonyítékokat arra, hogy a civileket azután ölték meg, hogy a lábukat és kezüket összekötözték. A bukai műholdkép ellentmond az orosz állításoknak. Ukrajnában holttestekkel teleszórt utcát találtak.
Márciusban egy mariupoli színházra mért orosz csapás tűnt az első megerősített tömeggyilkosság helyszínének. Az épület előtt óriási betűkkel a "gyerekek" szót írták ki. Ukrajna korábban háborús bűncselekménynek nevezte a mariupoli kórházra mért orosz légicsapást.
Mariupol: 80 nap, amely romokban hagyott egy virágzó várost.
Sok szakértő szerint maga az invázió az "agresszív hadviselés" fogalma alapján bűncselekménynek minősül.
Hogyan lehet a feltételezett háborús bűnösöket felelősségre vonni?
A második világháború óta egy sor egyszeri bíróság alakult - köztük a Jugoszlávia 1990-es évekbeli felbomlása során elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék. Az 1994-es ruandai népirtás felelőseinek felelősségre vonására is létrehoztak egy testületet. Ma a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és a Nemzetközi Bíróság (ICJ) egyaránt a háborús szabályok betartatásában játszik szerepet.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) az államok közötti vitás ügyekben dönt, de magánszemélyek ellen nem emelhet vádat. Ukrajna eljárást indított Oroszország ellen.
Ha a Nemzetközi Bíróság Oroszország ellen ítélkezne, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) lenne felelős ennek érvényesítéséért. Oroszország - a tanács öt állandó tagjának egyike - azonban megvétózhatná a szankcióra vonatkozó javaslatot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) olyan egyéni háborús bűnösök ellen folytat nyomozást és emel vádat, akik nem állnak az egyes államok bíróságai előtt.
Ez az állandó modern utódja Nürnbergnek, amely 1945-ben vádat emelt a legfontosabb náci vezetők ellen. Nürnberg megszilárdította azt az elvet, hogy a nemzetek különleges bíróságokat állíthatnak fel a nemzetközi jog betartására.
Vádat emelhet-e az NBB az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények ellen?
Az NBB főügyésze, Karim Khan QC brit ügyvéd úgy véli, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy Ukrajnában háborús bűncselekményeket követtek el. A nyomozók a múltbeli és jelenlegi vádakat fogják megvizsgálni - egészen 2013-ig visszamenőleg, a Krím Ukrajnától való orosz annektálása előtt. Ha van bizonyíték, az ügyész fel fogja kérni az ICC bíráit, hogy adjanak ki elfogatóparancsot, hogy az egyes személyeket Hágában bíróság elé állítsák.
A bíróságnak azonban nincs saját rendőrsége, így az egyes államokra támaszkodik a gyanúsítottak letartóztatásában - és mivel Oroszország nem tagja a bíróságnak, nem valószínű, hogy kiadja a gyanúsítottakat.
Vádat emelhetnek Putyin elnök, tábornokok vagy más vezetők ellen?
Sokkal könnyebb egy háborús bűntényt az azt elkövető katonára fogni, mint az azt elrendelő vezetőre. Hugh Williamson, a Human Rights Watch - egy olyan szervezet, amely szakértelemmel rendelkezik a háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésében - egyetért azzal, hogy vannak bizonyítékok az orosz erők által elkövetett azonnali kivégzésekre és más súlyos visszaélésekre.
Azt mondja, hogy a "parancsnoki lánc" megállapítása nagyon fontos a jövőbeli perek szempontjából - beleértve azt is, hogy egy vezető engedélyezte-e az atrocitást, vagy szemet hunyt felette. Az NBB az "agresszív háború vívása" bűncselekménye miatt is eljárást indíthat. Ez az indokolatlan invázió vagy konfliktus bűncselekménye, amely túlmutat az önvédelmi célú indokolt katonai fellépésen.
Ez Nürnbergben született, miután a Moszkva által küldött bíró meggyőzte a szövetségeseket, hogy a náci vezetőknek "béke elleni bűnök" miatt bíróság elé kell állniuk. Philippe Sands QC professzor, a University College London nemzetközi jogi szakértője szerint azonban az ICC nem tudná ezért felelősségre vonni Oroszország vezetőit, mivel az ország nem tagja a bíróságnak.
Elméletileg az ENSZ Biztonsági Tanácsa felkérhetné az ICC-t, hogy vizsgálja ki ezt a bűncselekményt. De Oroszország ezt is megvétózhatná. Sands professzor azt szeretné, ha a világ vezetői létrehoznának egy egyszeri bíróságot az ukrajnai agresszió bűntettének üldözésére.