Pakisztán legrosszabb rémálma

Iszlámábád - Egy elhúzódó háború a szomszédos Afganisztánban Pakisztán "rémálom-forgatókönyve" - mondta hétfőn az ország nemzetbiztonsági tanácsadója. Egyúttal kifogásolta, hogy Iszlámábádot könyörtelenül hibáztatják az afganisztáni biztonsági helyzet gyors romlásáért.

Az Egyesült Államoknak kell átvennie a vezetést annak érdekében, hogy az afgán kormány és a tálibok visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz - mondta Moeed Yusuf külföldi újságíróknak a pakisztáni fővárosban. Elmondta, hogy Pakisztán nyomást gyakorol a tálibokra, hogy térjenek vissza a tárgyalásokhoz, de befolyása egyre csökken, ahogy a lázadó csoport egyre nagyobb teret nyer Afganisztánban.

Pakisztánnak még arra sem sikerült meggyőznie a tálibokat, hogy nyissák meg újra a délkelet-afganisztáni Spin Boldak határátkelőt, amelyet a felkelők a múlt hónapban foglaltak el - mondta Yusuf. Az Afganisztánon átívelő, az amerikai és NATO-csapatok végleges kivonásának április végi megkezdésével kezdődött rajtaütésük során a tálibok stratégiai és jövedelmező határátkelőket szereztek meg, köztük a Pakisztánnal közös Spin Boldak-i átkelőt.

A múlt hétvégén a tálibok lezárták a délkelet-afganisztáni átkelőt, miután Iszlámábád követelte, hogy a pakisztáni oldalra átkelő afgánoknak útlevéllel és pakisztáni vízummal kell rendelkezniük, amit korábban nem követeltek meg. A tálibok azzal vádolták Pakisztánt, hogy az új szabályokat Kabul és Aszraf Ghani elnök kedvéért írta elő.

Lezárták a határt, és ragaszkodtak ahhoz, hogy Pakisztán állítsa vissza a korábbi laza politikát, amely szerint a naponta átkelő több ezer embernek ritkán kellett még a helyi személyi igazolványt is felmutatnia. Ennek eredményeképpen afgánok és pakisztániak ezrei rekedtek a határon, és romlandó áruval megrakott teherautók százai várakoztak az átkelésre.

Az amerikai és NATO-csapatok Afganisztánból való végleges kivonásának augusztus 31-i határidejének közeledtével Yusuf "újjáélesztett, újra hangsúlyozott, megfiatalított erőfeszítésekre szólított fel, hogy megpróbáljuk az afgán politikai szereplőket ... egy szobába ültetni ... hogy megegyezzenek a hogyan továbbról".

"Bármi más, mint egy inkluzív politikai rendezés, elhúzódó konfliktust jelent, amelyen keresztül az instabilitás valószínűleg átterjed Pakisztánra" - mondta. "A mi rémálmunk tehát egy elhúzódó konfliktus". Yusuf szerint Pakisztánnak, amely már most is mintegy 2 millió afgán menekültet fogad, nincsenek meg az erőforrásai egy újabb menekülthullám befogadására. A kormány attól tart, hogy ez fog bekövetkezni, ha a harcok folytatódnak, és a felek nem térnek vissza a tárgyalóasztalhoz.

A tálibok támadása dacol a közel-keleti országban, Katarban tartózkodó politikai vezetésüknek a tárgyalások mellett érvelő nyilatkozataival. A felkelők nem mutatták jelét annak, hogy tárgyalni akarnának, ehelyett a harcmezőn nyomulnak előre, és kevesebb mint egy hét alatt öt tartományi fővároson söpörtek végig.

Juszuf azzal vádolta Afganisztánt, hogy Pakisztánt teszi bűnbakká, és azt okolja a tálibok előrenyomulásáért, és bizonyítékot követelt arra, hogy Kabul az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésén azzal vádolta, hogy 10 000 harcos jutott át Pakisztánból Afganisztánba.

Ehelyett az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők teljesítményét támadta azokon a területeken, ahol azok elhagyták a körzeteket, és időnként átkeltek Tádzsikisztánba, Iránba vagy Pakisztánba, hogy elmeneküljenek az előrenyomuló tálibok elől. "Azt mondták nekünk, hogy több mint egy billió dollárt tettek Afganisztánba, és ennek nagy részét az ANDSF-be, hogy felkészítsék a hadsereget és a biztonsági erőket. ... Mi történik ezzel a jól felszerelt és kiképzett haderővel?"