, 2021/9/3

De a 14 ezer embert egy németországi bázisról elszállító amerikai hadművelet még messze nem ért véget

kubai légihíd

Ramstein légibázis, Németország Joshua Olson dandártábornok az irodája ablakából naponta látja a focimeccset, amelyet az afgán gyerekek szerveznek, akik ideiglenesen a légibázist hívják otthonuknak. "Ez most már az én családom - legalábbis addig, amíg el nem hagyják a légibázisunkat" - mondta Olson, a németországi Ramstein légibázis létesítményparancsnoka a CNN-nek, miközben sátorról sátorra haladtunk el mellettük. "Ez az én családom, és ki kell találnom, hogyan védjem meg őket."

Ramstein az egyik legnagyobb Amerikán kívüli amerikai légibázis, és a tálibok hatalomátvétele után az Afganisztánból való evakuálás kulcsfontosságú csomópontjává vált. Augusztus 20-a óta mintegy 106 repülőgép szállt le ott - többnyire C-17-esek, amelyek rakterét egyszerre több száz evakuált emberrel zsúfolták tele. A légibázison 10 000 ember befogadására alkalmas sátrak álltak készen, de ezek gyorsan megteltek.

"Teljesen kifogytunk, és az áradat csak jött és jött. Le kellett zárnom a bázis egy részét az afgán evakuáltak számára" - magyarázza Olson. "Mert nem lehet őket az elemeknek kitenni. Kint 50 fok van és esik az eső. Nem tehetem ki az embereket ilyen körülmények közé. Különösen a gyerekeket nem. Szóval ez volt az egyik dolog, amit a beáramlás és a kiáramlás jelentett. Gyorsabban hoztuk be őket, mint ahogyan ki tudtuk őket vinni. És ez nehéz."

Joshua Olson, a 86. légiszállító repülőszázad parancsnoka és a Ramstein légibázis létesítményparancsnoka beszél a médiának augusztus 26-án a németországi Ramstein-Miesenbachban. Joshua Olson, a 86. légiszállító repülőszázad parancsnoka és a Ramstein légibázis létesítményparancsnoka beszél a médiának augusztus 26-án a németországi Ramstein-Miesenbachban.

Szerda reggelig csaknem 12 000 evakuált személy hagyta el a bázist, míg további 14 900-an maradtak. Az eddig Ramsteinbe érkezett evakuáltak száma csaknem háromszorosa a bázisnak otthont adó német település lakosságának. Ramsteinbe szállították a múlt héten a kabuli repülőtér előtt elkövetett halálos terrortámadás után a sebesült amerikai katonák 20 sebesültjét és 10 afgán sebesültet is, akiket a bázistól öt percre lévő egészségügyi központba szállítottak.

Andrew Landers, a Landstuhl Regionális Orvosi Központ (LRMC) parancsnoka kedden újságíróknak elmondta, hogy sokféle, a robbanásnak megfelelő sérülést szenvedtek, köztük robbanás okozta sérüléseket, de számos lőtt sebet is. A sérültek közül néhányan orvosi beavatkozást igényeltek a Kabulból evakuáló C-17-es járatok fedélzetén és a repülés közben.

Az afganisztáni evakuációs járaton született baba a repülőgép hívójele után a "Reach" nevet kapta. Az afganisztáni evakuációs járaton született csecsemő a repülőgép hívójele után a "Reach" nevet kapta. A 20 amerikai katonát mostanra mindannyian az amerikai Walter Reed Nemzeti Katonai Egészségügyi Központba szállították. Landers szerint mindegyikük állapota stabil és eszméleténél volt, a legtöbben beszéltek és viszonylag jó hangulatban voltak.

A katonáktól eltekintve, az LRMC-ben mostanra összesen 12 baba született az afgán evakuált családoknál. Lehet, hogy az utolsó evakuáló repülőgép már kirepült Kabulból, de a Ramstein légibázison még mindig egy kiterjedt sátorváros húzódik a repülési vonalon. A nők és a gyermekek a légibázis barlangszerű hangárjaiban kiságyakban alszanak, míg a férfiak 40-en alszanak egy sátorban. A meleg ételt naponta háromszor osztják ki szigetelt dobozokban.

A hordozható vécék és mosdók csak a legalapvetőbb higiéniai feltételeket biztosítják. Az alapvető menedék biztosításán túl Olson folyamatosan újabb és újabb problémákkal szembesül. Mit kezdjen például a sok gyerekkel. A sok család miatt a bázison már több mint 6000 gyermek él. Az amerikai külügyminisztérium több tucatnyi kísérő nélküli kiskorút is azonosított - néhányukat az evakuálás káoszában elválasztották szüleiktől és családjuktól.

Olson elvitte a CNN-t a bázison található kevés füves terület egyikére, hogy megnézze a "Kinder Pod"-ot, amely labdákkal és játszótérrel van felszerelve.

"Az egyik legnagyobb problémánk a törlőkendők és a tápszer" - mondta, hozzátéve, hogy a repülőgépek személyzete arról számolt be, hogy a Ramstein légibázisra tartó evakuációs járatokon elfogytak a pelenkák. "Ki gondolta volna ezt?"

Nővér meséli, hogy az afganisztáni evakuáló repülőgép fedélzetén született babát megszülte 01:13. A legtöbb evakuált számára a legnehezebb a várakozás, a bizonytalanság és az, hogy nem tudnak kommunikálni az otthoni családtagokkal.

Donia Laali egyike a várakozóknak. A kabuli repülőtérre verekedte be magát, és biztonságba húzta a családját, mind a hét nőt. "Egyszerűen úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk, a családom megpróbálta. Mert mindannyian nők vagyunk. Nincsenek velünk férfiak. A két bátyám még mindig az Egyesült Államokban van. Szóval megpróbáljuk elérni őket" - mondta Laali a CNN-nek.

A többi nővel együtt ülve egy repülőgéphangár előtt, amelyben tengernyi katonai priccs van, Laali elmondja, hogy hét családtagja a tábor három különböző részén van szétszórva, és nem tudnak kommunikálni egymással. "Néha úgy érezzük, hogy ez nem túl igazságos számunkra" - mondta Laali, aki a tábori körülmények miatti csalódottságát írta le. "De amikor rájövök, hogy itt biztonságban vagyok, a táliboktól, jól vagyok. Amikor itt biztonságban érzem magam, az jelent számomra mindent."

Afganisztánból evakuált emberek állnak a sátrak között Ramsteinben.

A cél az volt, hogy az evakuáltakat 48 órán belül elszállítsák, és a Németországgal kötött amerikai megállapodás szerint az evakuáltak nem maradhatnak 10 napnál tovább.

Az evakuáltak átvilágítása és feldolgozása azonban a vártnál hosszabb időt vesz igénybe. Szombaton Elizabeth Horst, az Egyesült Államok közdiplomáciáért felelős miniszteri tanácsadója és vezető civil ügynökségközi koordinátora türelemre szólított fel.

"Mindent megteszünk, hogy segítsünk azoknak, akik velünk dolgoztak Afganisztánban. Minden tőlünk telhetőt megteszünk" - mondta egy sajtótájékoztatón. "Személyes és szakmai érdekünk [az], hogy az ideérkező afgánok kijussanak, orvosi ellátásban részesüljenek, és eljussanak az Egyesült Államokba, ahol újrakezdhetik az életüket. És amerikaiakká válhatnak, ha úgy döntenek".

Az Afganisztánból evakuáltak a Ramstein légitámaszpont ideiglenes szükségszállásán augusztus 26-án. A Ramstein hatalmas 5-ös hangárját ideiglenes nemzetközi légi terminálná alakították át, biztonsági átvizsgálással és bejelentkezéssel. Az evakuáltakat katonai és konzuli tisztviselők vezetik át.

Az utasok sárga karszalagot kapnak a bejelentkezéskor, majd megmérik a poggyászukat. A hátizsákokba, szövetkötegekbe vagy gyenge műanyag zacskókba csomagolt egész életeket gondosan megmérik egy mérlegen, és felcímkézik. Az egyik önkéntes csoport színes, játékokkal és kifestőkkel teli hátizsákokat ad a gyerekeknek a repülőútra.

Még itt is vegyesek az érzelmek, miközben a kitelepítettek arra várnak, hogy felszállhassanak az Egyesült Államokba tartó járataikra.

A 25 éves Asadullah Sadiqi a becsekkolásra várva megmutatta nekünk az arcán lévő zúzódást, egy monokli maradványát, amelyet elmondása szerint a tálib katonák adtak neki a kabuli repülőtéren. "A tálibok megvertek" - mondta Sadiqi a CNN-nek a reptéri jelenetről. "Mindenki amerikai vagy brit útlevelet mutatott. Nem érdekelte őket. Csak verték az embereket". Több mint kétnapos várakozás után Ramsteinben a családja végül engedélyt kapott az indulásra.

"Mindenki boldog" - mondta, miközben unokaöccse kezét fogta. "Mert végre láthatjuk a családunkat Virginiában." Eközben a 24 éves Shabana Rangin a földön ült férjével, Abdullal. A karjában egy aprócska batyut tartott: A 25 napos kisfiát. A testvéreim ott vannak Afganisztánban. Ezért sírok" - mondta a CNN-nek, miközben arra várt, hogy felszállhasson a gépére. Felemelte a takarót, hogy megmutassa kisfia alvó arcát. "Nem akarok a jövőben erre gondolni neki, hogy beszéljek vele. Ez nem egy jó emlék, nem egy boldog emlék".

Még azok számára is vannak késések, akik mégis felszállnak a járatukra. A CNN a múlt héten találkozott a 32 éves Mohammad Nirwaz Maiwanddal, aki egy gondosan lezárt műanyag zacskót mutatott nekünk, amelyben az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség igazolványa volt, amelynek Afganisztánban dolgozott.