, 2021/8/12
Kína elutasította Kanada tiltakozását a kemény ítéletek miatt, amelyeket kínai bíróságok hoztak olyan kanadaiakra, akiknek ügyei a Huawei kínai technológiai óriáscég egyik vezetőjének letartóztatásához kapcsolódnak.
Peking - Kína csütörtökön elutasította Kanada tiltakozását a kínai bíróságok által olyan kanadaiakra kiszabott szigorú ítéletek ellen, akiknek ügye összefüggésbe hozható a Huawei kínai technológiai óriásvállalat egyik vezetőjének vancouveri letartóztatásával.A külügyminisztérium és a kanadai kínai nagykövetség azzal vádolta Ottawát, hogy indokolatlan és alaptalan vádakat fogalmazott meg, amelyek "durván beavatkoznak Kína igazságszolgáltatási szuverenitásába".
"Az ilyen vádak rendkívül indokolatlanok, rendkívül abszurdak és rendkívül arrogánsak, amelyek miatt nagy felháborodásunkat és a leghatározottabb elítélésünket fejezzük ki" - áll a nyilatkozataikban. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán "teljesen elfogadhatatlannak és igazságtalannak" nevezte Michael Spavor vállalkozó elítélését.
Trudeau a "jogi eljárás átláthatóságának hiányára és egy olyan tárgyalásra hivatkozott, amely még a nemzetközi jog által megkövetelt minimális normáknak sem felelt meg".
"Spavor úr, valamint a szintén önkényesen fogva tartott Michael Kovrig esetében továbbra is elsődleges prioritásunk az azonnali szabadon bocsátásuk biztosítása. Továbbra is éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy minél hamarabb hazahozzuk őket"."
Spavort és Kovrig volt diplomatát nem sokkal azután vették őrizetbe, hogy 2018. december 1-jén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei munkatársát, Meng Wanzhou-t, akit az Iránnal szembeni kereskedelmi szankciók lehetséges megsértésével kapcsolatos vádakkal vádolnak.
A kínai külügyminisztérium tagadta, hogy Spavort és Kovrigot önkényesen vették volna őrizetbe, és azt mondta, hogy jogaikat "teljes mértékben megvédték". Hua Csunying, a minisztérium szóvivője azzal vádolta Kanadát, hogy "megafon-diplomáciát" alkalmaz, hogy szövetségeseit Kína nyomásgyakorlásához mozgósítsa.
"A kínai fél sürgeti a kanadai felet, hogy világosan ragadja meg a jelenlegi helyzetet, komolyan tartsa tiszteletben Kína igazságügyi szuverenitását, ne alkalmazzon kettős mércét jogi kérdésekben, és hagyjon fel a rágalmazással és Kína támadásával, hogy ne okozzon további károkat a Kína-Kanada kapcsolatoknak" - áll a kanadai kínai nagykövetség közleményében.
Spavort szerdán nemzetbiztonsági vádak alapján 11 év börtönbüntetésre ítélte egy bíróság az észak-koreai határhoz közeli Dandongban. A kormány kevés részletet hozott nyilvánosságra azon kívül, hogy azzal vádolta Spavort, hogy bizalmas információkat adott át Kovrignak. Mindkettőjüket elszigetelten tartották fogva, és kevés kapcsolatot tartottak a kanadai diplomatákkal.
Kanada és más országok kereskedelmi bojkottal és egyéb kínai nyomással néznek szembe a Pekinggel az emberi jogokról, a koronavírusról és a Dél-kínai-tenger ellenőrzéséről folytatott viták során. Az Egyesült Államok figyelmeztette az amerikai utazókat, hogy Kínában "fokozottan fennáll az önkényes őrizetbe vétel veszélye", nem a törvények betartatása miatt.
Kína azzal próbált nyomást gyakorolni Trudeau kormányára, hogy korlátozásokat vezetett be a Kanadából származó repceolaj és más termékek behozatalára.
Az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália, Németország és más európai országok, valamint az Európai Unió diplomatái támogatásukról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy szerdán összegyűltek Kanada pekingi nagykövetségénél. Külön-külön felszólították Spavort és Kovrigot, hogy kapjanak tisztességes tárgyalást vagy engedjék szabadon.
"Teljesen elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy egyének önkényes fogva tartását külföldi kormányok befolyásolására alkalmazzák" - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatában. "Az embereket soha nem szabadna alku tárgyául használni".
Három, külön kábítószerügyekben elítélt kanadait 2019-ben halálra ítélték. Az egyikben Robert Schellenberg eredetileg 15 éves büntetést kapott, amelyet Meng letartóztatását követően 2019 januárjában hirtelen halálra emeltek. Fellebbezését kedden elutasították, és az ügyet a kínai legfelsőbb bírósághoz küldték kötelező felülvizsgálatra.
Menget, a Huawei Technologies Ltd. pénzügyi igazgatóját és a vállalat alapítójának lányát azzal az amerikai váddal tartóztatták le, hogy a kereskedelmi szankciókat megsértve hazudott a brit HSBC bank hongkongi részlegének az Iránnal való esetleges üzletelésről.
Meng ügyvédei azzal érvelnek, hogy az ügy politikai indíttatású. A kiadatásáról döntő bíró valószínűleg még az idén dönt, és a döntés ellen további fellebbezéssel lehet élni.
A kínai kormány úgy véli, hogy a letartóztatása része az USA azon törekvésének, hogy akadályozza technológiai fejlődését. A hálózati berendezéseket és okostelefonokat gyártó Huawei Kína első globális technológiai márkája, és a technológiával és az információs rendszerek biztonságával kapcsolatos amerikai-kínai feszültségek középpontjában áll.