Környezeti válsággal fenyegeti a magyar tavat az aszály


, 2021/8/14

Aktivisták és környezetvédelmi szakértők szerint Magyarországon a klímaváltozás és az elégtelen infrastruktúra hatásai összeütköznek, és gazdasági és ökológiai válsággal fenyegetik az ország harmadik legnagyobb természetes tavát.

 a magyar tavak

Magyarország - A Velencei-tó, egy sekély, édesvizű tó Közép-Magyarországon, több mint 100 madárfaj, több tucatnyi halfaj és turisták tömegei számára nyújt menedéket, akik azért jönnek, hogy a forró nyár enyhülését keresve fürödjenek a vizében.

A tó számos állati és emberi látogatója azonban eltűnt, mivel a rendkívüli hőség miatt a vízszint veszélyesen alacsonyra csökkent, ami aktivisták és környezetvédelmi szakértők szerint gazdasági és ökológiai válsággal fenyegeti az ország harmadik legnagyobb természetes tavát. Szerintük az éghajlatváltozás és az elégtelen infrastruktúra összeütközik, és ez pusztító hatással jár.

A tó az elmúlt két évben vízmennyiségének közel felét elvesztette, mivel a forró, száraz nyarak a párolgás felgyorsulásához és a vízminőség romlásához vezettek.

"Évek óta tartó csapadékhiányról, aszályról és folyamatos vízhiányról beszélünk" - mondta Horányi Tibor környezetgazdálkodási mérnök és aktivista. "Évek óta látjuk, hogy a globális felmelegedés milyen szerepet játszik az életünkben, és ez egyértelműen összefügg ezzel az alacsony vízállással".

A Velencei-tó (ejtsd: VEH-len-tseh) optimális vízszintje augusztusban 150 centiméter a helyi vízügyi hatóság szerint. Csütörtökön azonban a vízszint 80 centiméteren állt, ezt a vízmennyiséget Horanyi "kritikusnak" nevezte. A forró, száraz időjárás miatt a hivatalos mérések szerint naponta akár 1 centiméter is elpárologhat a Velencei-tóból. Ezek a csökkent szintek azt jelentették, hogy a víz hőmérséklete gyorsabban emelkedik, ami csökkent oxigéntartalmat, az algák fokozott elszaporodását és a vízminőség romlását okozza.

Az országos meteorológiai szolgálat szerint a hosszú, hideg tavaszt követően 1901 óta a harmadik legmelegebb június, majd a legmelegebb július következett Magyarországon. A rendkívüli hőség miatt a tó vízhőmérséklete júniusban egy hét alatt 10 Celsius-fokkal emelkedett - mondta Horányi -, aminek következtében több mint négy tonna hal pusztult el, amelyeket aztán önkéntesek távolítottak el.

Balogh Ottó, egy helyi halász az Associated Pressnek elmondta, hogy a vízben uralkodó állapotok jól láthatóak voltak, és hatással voltak a fogására.

"Nincsenek halak. Az elmúlt három hétvégén, amikor idejöttem, ez az első alkalom, hogy fogtam valamit" - mondta Balogh. A tó nyugati végén lévő sekély mocsárrétek teljesen kiszáradtak, és a tó madárrezervátumában általában látható madarak közül sok eltűnt.

"Már nincsenek vízi madarak. Gondolom, máshová mentek táplálékot keresni" - mondta Balogh. Júliusban a helyi közegészségügyi hivatal elrendelte a Velencei-tó négy strandjának lezárását, arra hivatkozva, hogy a vízminőségi minták nem feleltek meg az előírt előírásoknak. Bár a legtöbb strandot azóta újra megnyitották, kevés fürdőző merészkedik a vízbe, amely az alacsony vízszint miatt alig éri el a derekukat, még akkor is, ha több mint 100 métert gázolnak ki.

Az alacsony vízszint, a haldokló halak és a bezárt strandok a helyi éttermek, bárok és szállodák turizmusának drámai csökkenéséhez vezettek - mondta Peter Vas, helyi lakos és aktivista -, ami további nehézségekkel fenyegeti a COVID-19 járvány által már amúgy is súlyosan érintett helyi gazdaságot. "Rengeteg pénzt fektettek be itt a kereskedők, vendéglősök és nyaralók, hogy ez egy remek hely legyen, ahol jól érezhetik magukat" - mondta Vas. "Ezt a tavat meg kell menteni."

Az aktivisták sürgetik Magyarország kormányát, hogy tegyen lépéseket a tó további romlásától való megóvása érdekében, és biztosítsa a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a vízszintet a minimális szintre hozzák vissza. A folyamatos meleg időjárás és az infrastrukturális hiányosságok azonban megakadályozták a válság gyors megoldását.

Az 1970-es években két víztározót építettek, hogy ha a tó vízszintje túlságosan lecsökkenne, akkor a tóba vizet juttassanak.

Az országos vízügyi hatóság szóvivője azonban azt mondta, hogy a szárazság és a rendkívüli hőség miatt ezekben a tározókban is alacsony a vízszint, ami magas algatartalomhoz vezetett, ami alkalmatlanná teszi a vizet a tó vízhiányának orvoslására. Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos a múlt héten a helyi Fehervar TV-nek elmondta, hogy javaslatot nyújtott be a kormánynak a tó vízpótlására - de a kormány elutasította a 133 millió dolláros árat, mondván, hogy a pénzre a járvány utáni gazdasági fellendülés támogatására van szükség.

Vas, a helyi aktivista elismerte, hogy a tó már korábban is kiszáradt, megjegyezve, hogy 1863-ban a magyar huszárok a tó medrében edzettek lovaikkal. "De most a 21. században vagyunk" - mondta. "Képesnek kell lennünk arra, hogy megmentsük ezt a természetvédelmi területet". Mivel azonnali megoldás nem látszik, és csak meleg, száraz időjárás van kilátásban, csak a politikai akarat tudja elhárítani a Velencei-tó környezeti katasztrófáját - mondta.

#a-magyar-tavak